ha valami véletlen folytán idevetődtél volna, akkor szólok, a blogtevékenység nem itt folyik, hanem

Délután nekiindultunk a vidéknek. Elmentünk Bokrosig betonon, majd onnan Tiszaalpár következett földúton. Igazából a mai nap végcélja lett volna ez, de javasoltam, hogy akár meg is nézhetnénk a Tőserdőt Lakiteleknél.
Hát átgurultunk oda is. Milyen frankó triatlon diákolimpiák is voltak ott… Volt, hogy 24 fokos, habos posvány volt a víz, és volt, hogy 17,5 fokos fagyos trutyi. Tulajdonképpen szerettem ott versenyezni.

Körbemutogattam D.-nek a dolgokat, hogy mi merre volt, fotóztunk, pihentünk egy kicsit, majd felvettem az ötletet, hogy mi lenne ha visszafelé a kicsivel hosszabb és rizikósabb utat választanánk. Úgy döntöttünk, hogy ilyen időben abszolút vállalható lesz az a rész és nekivágtunk.

Pár helyen megálltunk kulacsot tölteni, eléggé feszes tempóban jöttünk mert Csongrádnál a komp, illetve most csak a dereglye jár ("kis komp", csak személyeknek és bringáknak/motoroknak)

Az utolsó 10-15 km-en D. kezdett elfáradni, nem bírta annyira a tempót mint ami nekem viszonylag kényelmesen ment. Hát hiába, nekem volt időm bringázni az utóbbi időben, neki meg kevésbé és kiesett a pixisből.

Isteni időnk volt. Háromnegyedes gatyában, rövidujjúban és felette egy fölsőben nyomtam le. Ha majd megint lesz pontonhíd, akkor akár megállhatunk valahol fagyizni/sütizni is. Most ez necces lett volna. Így is aggódtunk, hogy nem lesz komp, de Csépa és Csongrád közt találkoztunk azért a híd felé igyekvő emberekkel és ez nyugtatólag hatott ránk.

Adatok

Csongrád-Bokros-Tiszaalpár-Lakitelek-Tiszaug-Tiszasas-Csépa-Csongrád
Összesen: 56,90 km (+ 4-500 méter kimaradt, elfelejtettem visszatenni a km-órát miután levettem kicsit)
Átlag : 24,1 km/h
Nyeregben: ~2,5 óra
Max. seb.: 43,3 km/h

És egy pár kép a túráról időrendben:

Letudtuk a műsort. Nem voltam valami jó. Elsiettem. Afenébeis!
Ellenben a többiek szerintem frankók voltak.

És itt van végre megcáfolhatatlanul is a tavasz. Épp most voltam rövidujjúban és háromnegyedes gatyában bringázni, illetve előtte különórán. Végre "terepre" is merészkedtem, majd estére kiderül, hogy sikerült-e defektet szereznema sok akác alatt.

Gondolom holnap kiruccanunk a városi ünnepségre is a pajtikkal.

Ja és tulajdonképpen kosarat kaptam. Na nembaj, lesz majd másik
Csak az a baj, hogy jelenleg nem tudnék rábökni rajta kívül egy csajra sem (aki egyedülálló), hogy "Nna, te kellesz!"

Holnap lesz az iskolai március 15-ei műsor premierje és egyben utolsó előadása is. (Mivel 15-én nincs tanítás)
Igazából azon kívül, hogy nem születtünk versmondónak/színésznek és zavar a közönség nincs semmi gond.

Remélem sikerül jó helyeken levegőtvenni, jól hangsúlyozni és egyebek! Drukkoljatok de nagyon!

Izgulok mint a fene. 800 ember azért csak nyolcszáz ember.

Már nem is hallom annyira torznak a hangom a mikrofonban, mint anno.

A héten már teveztem, hogy a vasárnapra redukálódott hétvégén tekerni kéne egyet Szegvár felé.
Reggel elintéztem pár dolgot, mint például: reggeli, rendrakás, majd nekiláttam a bringával foglalatoskodni. Mivel még a görgőn állt, megpucoltam a portól itt a szobában, aztán kivittem a műhelybe, felnyomtam mindkét kereket 6 barra és megolajoztam a láncot meg a váltót. Konstatáltam, hogy még mindig megvan az orbitális nyolcas a hátsókerékbe, majd széplassan útnakindultam olyan negyed 11 fele.

Bámulatos módon sikerült tökéletesen felöltöznöm az időhöz mérten. 12 fok, hosszú sztreccsgatya, heavy tools aláöltöző felülre, rá meg egy ilyen tapadós fölső (de nem kifejezetten bringás). Régóta nem tettem ilyet, vittem bukósisakot, mert féltem, hogy az eddig ismeretlen útszakaszon rossz lesz a minőség és/vagy nagy lesz a forgalom.
Indulás után nemsokkal felfedeztem, hogy itt visszafelé szívni fogok mint a torkosborz, mert érezhteően hátszelem volt és az útirány nagyjából végig É-D-i. Szentes felé találkoztam az ex-biosztanárnőmmal meg a férjével akikkal szezonban havonta 2-3 alkalommal össze szoktunk futni bringázás közben

Nem volt nagy forgalom a 451-esen így lemerészkedtem a bringaútról. Egyszer sikerült, úgy odavágni a hátsókereket egy dupla-vasútiátjáróban a síneknek, hogy attól féltem egyből defektet kapok, de szerencsére megúsztam nélküle.

A Szentest Szegvárral összekötő út eléggé jó minőségű, legalábbis a magyar viszonyokhoz mérten. A foltozásokat végig kerülni kell, de a fennmaradó részre nem lehet panasz.
Szétnéztem a faluban, leültem a piacnál egy padra, eresztettem két telefont egyik osztálytársam felé aki itt lakik, de nem vette fel, így kis pihi után elindultam vissza.
Bejött a jóslatom, tényleg szívtam visszafelé. Ahol odafelé nem kellett túlságosan megerőltetni magam a 35-36-os tempóért, visszafelé a 26-27-ért kellett küzdeni. Szentesen is pihentem kicsit, felhívtam a jelen pillanatban is Pesten tartózkodó D.-t , hogy mi a helyzet vele, aztán megint nyeregbepattantam. Szentes és Csongrád között már nem volt olyan súlyos a helyzet, helyenként 31-32-vel is lehetett küldeni.

Párszáz méterre a házunktól majdnem sikerült azért zakózni egyet a gáton, mert meglepődtem, hogy nem megy olyan flottul a pedál-felfeléhúzás sima ciővel. Mihelyst lesz pénzem bizisten szerzek erre is egy spd pedált!
A bukót máskor is magammal fogom vinni, ha országútra merészkedem.

Összeségében frankó kis kör volt (bár ugyanazon az útvonalom mentem oda és vissza is), 50 kilométert csavartam bele a bringába, visszafelé a jobb vádlim néha már jelzett, hogy őt hagyjam béként, terheljem inkább a balt. Nyeregben 1 órát és 42 percet tölöttem és 29-es átagot hajtottam. Odafelé szándékosan felső kormányfogásban mentem, (a fékkarnál csimpaszkodtam) mert tudtam, hogy jobb lesz ha az alsó kormányfogás "megmarad a visszaútra. Kisebb homlokfelület -> jobb aerodinamika ->jobb tempó mint felső fogásban.

Határozottan jól esett, felért egy megtisztulással.
Végezetül pedig itt a bizonyíték, hogy ottvoltam.

Szakadjon háromba az aki kitalálta a szombatipénteket, négynapos szünet ide vagy oda.

Ha belecsoffadok akkor se tudom azt a k*rva verset jól elmondani, vagy gyors és indulatos, vagy lassú és lagymatag. Kompromisszumokat kell kötni. Ma egyik alkalommal sikerült olyan szarul elpróbálni, hogy inkább megálltam és mert konstatáltam hogy ez annyira kegyetlen szar volt, hogy inkább nekifutnék mégegyszer.

Rohadjak meg akkor is TÖKÉLETESEN akarom elszavalni!

Rohadjanak meg a korlátolt, szűklátókörő plázapicsák és pont.

Kaptam egy csillagosötöst németből, ami alapvetően jó, de szégyen hogy csak most, ugyanis már több éve tanulok különtanárnál. Nameg ötös lett a csongoréstünde esszém.

Vittem be 2-3 napirajzot és tetszett a bandának. Ez jó. Holnap is viszek.

Az új alvin és a mókusok album valami kegyeltenül jó. Nagyon "ottvan"!

Három napja vergődök egy kikúrt üzeneten ami egy csajnak szólna. Tartalmát legrövidebben úgy lehetne megfogalmazni: "Teccő, gyüssze?" Holnapeste mindenképp el akarom küldeni.

De mivan, ha egyáltalán nem is jövök be neki?
Inkább mondja meg kerekperec, hogy hallani sem akar rólam, mintsem megválaszolatlanul hagyja. Kissé mufurc arca van. De tetszik.
Hogyénmennyireboldogtudnéklenni…

Bocsánat a vulgaritásért. Ja és ez a 150. bejegyzés. Hmm, szép ünnepi hangulatúra sikeredett. Ja és ma fotószakkörön megint szénrajzoltunk. Megint tetszett a dolog.

Azért van egy hangulata, nem? Nekem legalábbis nagyon tetszik
Igen, belenyúltam photoshoppal. Kattintásra megnő, 1024*x méretűre.

Szóval ma voltam bringázni. Isteni napsütés volt, csak egy kis szél nehezítette néha a dolgom. Megvan az idei 600. km. Rövidnacis, hosszúfölsős időt akarok.

Ez a hét maga volt a megtestesült unalom. Szerencsére a márciussal együtt beköszöntött a jóidő is, legalábbis a látszata mindenképp. Csütörtökön, harmadik alkalommal írtam kémiából röpdogát. Zsinórban 3 hete írok dogát és mindig ugyanabból az anyagból. Holnapra talán meg is fogom tanulni azt a kettébeba*ott ezüsttükör-próbát meg az alkoholok oxidációját

Pénteken fotószakkörön szénrajzot csináltunk, mivel a rossz időben nem volt javallott kimenni fotózni, mert fények sem voltak meg az eső is esett. Ahhoz képest hogy először volt a kezünkben szén (amivel rajzolni lehet) meg voltunk magunkkal elégedve.
Péntekeste támadt egy olyan gondolatom, hogy arcüreggyulladásom van/lesz, mert a tünetek megegyeztek (fejfájás, takony-nemkiürülés,stb.) a neten olvasottakkal. Így megkezdődött a harc ifj. Arc-Üreg Gyulával, a bioptron lámpa segítségével.

Szombaton Kecskemétre mentünk vásárolni, elkelt már 1-2 farmer, ugyanis némelyik régi már majdnem teljesen kikopott a fenék-résznél. Délután meg melóznom kellett, naná, hogy betegen. Újabb tünetek nem jelentkeztek, de ha lesz holnap időm akkor azért elmegyek orvoshoz.

Ja és a biosz meg a kémia mondjon le! A matekházinak meg 1-1,5 hete jó ha a felét-negyedét meg tudom csinálni, szerdán meg dolgozat belőle…

Ma délelőtt olyan szépen sütött a nap (meg fújt a 30km/h-s szél) hogy kedvem támadt volna bringázni egy hosszabbat is, ha tényleg nem lett volna ekkora szél, meg nem lennék leszázalékolva. A friss bikemagot olvasgatva el is határoztam, hogy mihelyst jó idő lesz kiviszem hétvégénként az országutit egy-egy nagyobb lélegzetvételű (60-70-80km-es) körre, ha épp nincs kivel montizzak a környéken. Ennyi.

…hogy akkor kezd el esni az eső mikor felöltöztem, összeszedtem a cuccaim és felvettem a cipőm.

Egyébként tegnap rábírtam magam, hogy menjek el egyet tekerni a nem túl kellemes torokfájásom és a hasonló időjárás ellenére is. Tulajdonképpen az időnek nem volt semmi baja azt leszámítva, hogy még mindig nem akar 19-20 fok lenni. A 24 km alatt elfogyasztottam 2, azaz kettő negro "töltetlen keménycukorkát" és ahogy számoltam, a szélirány is fordult vagy 3-szor, szerencsére nem túl zavaró mértékben.

Februárban eddig 230 km-t mentem, és szeretnék még a hónap végéig 20-30-40-et, majd ahogy az idő engedi. Januárban lényegesebben jó idő volt, akkor kevesebb nap alatt (hónapvégén sítábor volt) 330 km-t tudtam belecsavarni a bringába, de akkor még beteg sem voltam (ha a torokfájást lehet betegségként említeni).

Alig várom, hogy végre, ha mást nem, hosszú-sztreccsgatyában lehessen menni ORSZÁGÚTIVAL is tekerni. Bár azzal is csak a nyűg lesz. Hátsógumit mindenképp cserélni kell, hátsó kereket mindenképp centíroztatni kell, de lehet hogy az elsőnek sem ártana, fékkarokat meg kellene igazítani, ami szerintem csak a kormány újrabandázsolásával lehetséges és úgy néz ki beleszerettem a patentpedálba, ugyanis erre is kéne szerezni. Annyi előnyöm már van, hogy mostmár mernék netről is rendelni, tudom, hogy mi-merre-hány méter.

Úgy néz ki tavaszra igencsak számolnom kell a kiadásokkal. Itt vannak a bringás ügyek, plusz ha minden igaz akkor minimum 1 koncert, meg majd a "Minden most kezdődik el" maxit is szeretném eredetiben birtokbavenni…

Délelőtti unatkozásom eredménye. Nem valami érdekes, de gondoltam felteszem.
Fujifilm S3500 + Photoshop. Kattintásra megnő.