Galamb József életútja

Galamb József 1881. február 3-án Makón, reformárus földműves családban született. Idős Galamb József és Putnoki Erzsébet házasságából hét gyermek született. Az ifjabb Galamb József szüleinek második gyermeke volt. A szülők a református tanító rábeszélésére a két első szülött fiút, Sándort és Józsefet továbbtaníttatták. Józsefet érdeklődése a műszaki pályák felé vonzotta. 1896-tól már a szegedi Fa- és Fémipari Szakiskolában tanult, ahol hamar megmutatkozott tehetsége, melyet bizonyít a számára 1897-ben, első osztályos korában kiadott jutalom is. 1898-tól Budapesten, a mai Budapesti Műszaki Főiskola jogelődjében, Budapesti Magyar Királyi Felső Ipariskolában folytatta tanulmányait. E rendkívül jó hírű intézetben kitűnt társai közül rajzkészségével, szerkesztői - tervezői tehetségével. A budapesti Felső Ipariskola három év alatt képezte ki a felvett tanulókat. Galamb József a gépészeti szakosztály tanulójaként tanulmányait - 28 társával együtt - az 1900-1901 tanévben fejezte be. Az iskola ezen, "huszonkettedik tanévéről" kiadott értesítője szerint "általános osztályzata és magaviselete jó". Galamb József felsőipari iskolai tanulmányai befejeztével rövid időre a diósgyőri Vasgyárba került műszaki rajzolónak, majd katonai szolgálatát letölteni 1901-ben a haditengerészethez vonult be Pulába. Leszerelése után Galamb József először szülővárosához közel, előbb rövid ideig Hódmezővásárhelyen a mai Mérleggyár jogelődjénél, majd Aradon a Marta (Magyar Automobil Rt. Arad) cégnél dolgozott. A vállalattól kapott ösztöndíjjal 1903-ban tanulmányútra Németországba utazott. Drezda, Berlin, Hamburg, Bréma nagy gépgyárait tekintette meg, végül Frankfurt am Mainban az Adler gépkocsi gyárba került. Hamburgban két magyar barátjával hajóra szállt és 1903. október 3-án megérkezett New Yorkba a Saint Louis-ban tartandó világkiállítás megtekintésére. A világkiállítás oly nagy hatást tett rá, hogy elhatározta, Amerikában marad. Cleveland és Niles városok után 1905. végén meglátogatta barátját Detroitban, akivel együtt érkezett Amerikába, s megtetszett neki a nagyváros. Elhatározta, hogy ott keres állást, s a három ajánlat közül a Ford gyárat választotta. 1952-ben a Ford Múzeum számára hangszalagra mondta visszaemlékezéseit. Ebből egy részlet: ”1907. elején Mr. Ford így szólt hozzám: Joe, van egy ötletem. Tervezzünk egy új kocsit. Vigye a rajztábláját egy külön szobába, hozzákezdünk egy új modell tervezéséhez. Nem kell róla tudni senkinek.”
A T-modell tervezése 1907-ben kezdődött és 1908. október 1-jére készült el az autó. Az egyszerűen kezelhető és megbízható konstrukció, illetve a kedvező ár annyira megnyerte a vevők tetszését, hogy a típust 1927-ig gyártották. A megrendeléseket csak szalagszerű szereléssel és gyártással lehetett teljesíteni. A világ első szériaautójának motorja Otto-rendszerű négyhengeres, négyütemű, termoszifon vízhűtésű. A lökettérfogata 2990 cm3, a kompresszió-viszony 4,01. A legnagyobb teljesítménye 15 kW, ezt 1450 ford/min fordulatszámmal érte el. Az elérhető legnagyobb sebesség 65 km/óra, a fogyasztás 100 km-enként13,5 liter benzin. Nem véletlen, hogy a „Tin-Lizzy”. Bádog Böske – ahogy akkor becézték a kocsit - évtizedekig uralta a gépkocsi piacot és elnyűhetetlen szerkezete, megbízhatósága a maga idejében fogalomnak számított. A kocsi legszellemesebb műszaki megoldása a bolygómű rendszerű sebességváltó volt, amit Galamb József tervezett. Nagyszerű és eredeti ötletként a bolygó fogaskerékcsoport tengelyét excentrikusan erősítették a lendítőkerékre, ezzel elérték, hogy csak külső fogazású kerekekkel bolygóművet hoztak létre. Galamb 1908. és 1914. között a kísérleti mérnöki részlegen egy kis sportkocsin dolgozott, melyek közül kettőt Ford a Coast to Coast (New York - Seattle) versenyen indított, és amelyek egyike a távot 23 nap alatt teljesítve meg is nyerte a versenyt. Galamb József a fentieken kívül még sok más konstrukciót is tervezett: részt vett többek között más Ford gépkocsi modellek tökéletesítésében, fejlesztésében, teherautókat, pályamunkás kocsikat, és ugyanakkor a prototípusok kísérletein, új gyárrészlegek tervezésén és fejlesztésén is dolgozott. Az első világháborúban tervezett tengeralattjáró-keresőt és könnyű harckocsit, azt követően pedig karosszériát különböző gépkocsikhoz. 1915-ben lett amerikai állampolgár. A világháború után 1921-ben Galamb József 6 db Fordson traktort küldött Makóra testvéreinek, hogy ezzel dolgozzanak és propagálják a Ford termékeket. Így született meg a családi cég, melyet két fiatalabb Galamb testvér, János és Ferenc vezetett. Galamb József 1922. őszén, az üzletet beindítani Makón járt. Galamb József a 20-as években új hazájában megnősült, Dorothy Beckham-et vette el, s hamarosan megszületett első, majd második kislányuk. Galamb József hazalátogatásaikor nemcsak rokonait látogatta meg, hanem előadásokat is tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben és a Műszaki Akadémián. Filmeket hozott magával, amelyeket levetítve a szakemberek megismerkedhettek a sorozatgyártás Ford gyárbeli megvalósításával és a termékek műszaki jellemzőivel. 1921-ben 100.000 koronás ösztöndíjat alapított a továbbtanulás támogatására. 1944-ben egy szívrohamból felépülve kérte nyugdíjazását. Négy évtizedes munkássága az amerikai csoda és érvényesülés példája. 1905-ben a Ford cég még egy 300 főt foglalkoztató kisüzem volt, s 1944-re az USA óriásvállalatainak egyik legnagyobbika lett. Az 1910-es évek közepén napi 250 autót gyártottak, húsz évvel később a termelés napi 10.000 kocsira emelkedett. E rendkívüli fejlődésben és sikerekben oroszlánrésze volt Galamb József zseniális terveinek. 1955. december 4-én, 74 éves korában a világ egyik legnagyobb autógyártó konszernjének nyugdíjas főmérnökeként hunyt el.